Apple, nagyon Macintosh, nagyon szoftver, néha iPad és iOS - róluk szól ez a blog. Nevét a 15 éven át megjelent Almalap magazintól kapta. Bejegyez Ferenczy Gábor, a Macademia oktatója, számos Maces könyv szerzője.
Csak a tartalomjegyzéke volt sovány ennek a számnak. Egyfelől írunk a Tigrisről, az érkező Mac OS X 10.4-ről – ennek a hazai bemutatója volt az első, amelyre a viszonteladók hosszabbított nyitvatartással készültek. És az Adobe CS2 szoftverek ismertetésének is nekikezdtünk – a Macesek jelentős része használta az Adobe szoftvercsomagját. A címlap a Tigrisé, nem is volt kérdéses.
Tigris előzetes "Mac OS X speaks your language." – írja az Apple honlapja. Hát nem. Csupán az OpenType karaktereket használja, ez viszont dicséretes, mivel az OpenType olyan szabvány, amiben helye van a magyar ékezetes karaktereknek, a japán és kínai jegyeknek is. A netes oldal mutatja meg, miért nem érdemes más oldalon levő grafikai elemre csak linkként hivatkozni.
Adobe Bridge CS2 A Bridge az Adobe alkalmazások közt feszül – erős túlzással az Adobe operációs rendszer előfutárának is nevezhetnénk, valójában inkább egy szuperasztalhoz hasonlít.
Adobe Stock Photo "Ide kellene egy olyan kép, amelyen Steve Jobs az Almalapot olvassa" – sóhajtott fel a tartalommenedzser, de hát hol találunk mi olyat?
Version Cue CS2 A CS – ezt most már illene CS1-nek nevezni – csomagban talált Version Cue-t sokan feltettük, megnéztük a System Preferencesben, majd kikapcsoltuk és többet nem is néztünk felé.
InDesign CS2 Az Adobe az Aldus PageMaker felvásárlásával komoly vetélytársat szerzett InDesign programjának, ám hamar kicsemegézte a PageMaker javát, így a botladozva induló (1.0), majd lassú, de roppant méretűvé hízó (1.5) InDesign előbb (2.0) ígéretes kihívójává vált, majd sorozatban aratott a piacot évtizede uraló program felett győzelmeket (CS vagy 3.0) és most itt a következő verzió (CS2 vagy 4.0).
Ismét felülünk az idővonatra és tolatunk húsz évet. Az Almalap (Macintosh Macazin) évente tíz alkalommal jelent meg innen-onnan összegereblyézet infókkal, saját szoftver és hardvertesztekkel, ahogy egy klasszikus print számítástachnikai laphoz illik. De miről is olvashattunk?
A másik gomb Amiért a cikk írója - de fordítója is - kedveli a két gombos egeret, az a helyzetérzékeny menü.
JackRabbit CD RW DVD R Teszt eszköz szállítónk (www.multimedia.hu) meglepte a fiúkat a Jack-Rabbit CD-író és DVD-olvasóval, amely USB 2.0 nyelven is beszél. (ALMALAP-TESZT)
Mac OS X - System Prefs A fontosabb beállítások megszabják, látod-e és ha igen, miként a lokális hálózatot, az intrnetet és hozzájutsz-e e-mailjeidhez. Más alapértékek a rendszer megjelenését szabályozzák.
Mire jó a saját .Mac szerver? A saját szerver gazdaságosabban üzemeltethető, és számos olyan szolgáltatást is kínál, amelyet az Apple kínálta .Mac nem nyújt.
Macből rádióadó! Egyre többen hallgatunk netes-rádiót. Legtöbben az iTunes használata közben fedezik fel, hogy gyárilag számtalan netes-adó fogadására készítették fel.
A fizetős online értékesítés Az amerikai felhasználók 2002-ben összesen 1,3 milliárd dollárt költöttek különböző hálózati tartalmak megvásárlására, ami 95%-os növekedést jelent a 2001-es esztendőhöz képest.
Szerzők megnevezése A cikk írók imádják nevüket nyomtatásban látni. Az oldal összképét ugyan nem határozza meg, de befolyásolja, miként és hol jelenik meg a szerző neve.
PDF-t táncoltat az SVG Az 1999-es bostoni Seybold rendezvényen Geschke megfogalmazása szerint webre dolgozni olyan (volt akkor), mintha tűs nyomtatással dolgoznál.
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek.
Itt az új AirPort Mostantól, kábelnélküli hálózati megoldásunk második generációjának köszönhetõen, az America Online (AOL) felhasználói felléphetnek az információs szupersztrádára az AirPort-tal is.
A Corel és a Bryce 5 A Bryce 5, mióta a Corel tulajdonába került, új jellemzõkkel és fejlesztésekkel került bemutatásra, melyek már egy következõ szintre viszik tovább a szoftvert.
A legújabb DV kamerák Minden Apple Macintosh modell beépített FireWire kapukkal és iMovie szoftverrel rendelkezik, így a profinak látszó üzleti, otthoni és iskolai videók készítése nagyon egyszerivé válik.
DVD-írók Felejtse el a CD írókat. Napjaink preferált optikai meghajtója a DVD-író, amellyel olyan videó lemezek készíthetõek, melyek a legtöbb otthoni DVD lejátszóban is miködnek.
A Nap által hajtott repülõgép A Nap által működtetett és Power Mac-ek által kontrollált Helios repülõ megdöntötte a magassági világrekordot amikor több, mint 29.421 méter fölé emelkedett.
Analóg felvétel az iMovie-ban? Az iMovie nagyszerű eszköz - amennyiben Önnek digitális videókamerája van. De ez azt is jelenti, hogy a régi analóg szalagjai kidobásra vannak ítélve?
Magyar oktatási szoftverek Az EPC Kft. matematika-oktatást segítõ, Nagy Matematika Példatár nevű szoftverérõl van szó.
Jobs-nak tetszik az Office Amikor az Apple elnöke, Steve Jobs rá tudja venni magát arra, hogy egy Microsoft által gyártott terméket dícsérjen, akkor a termékkel szembeni elvárások nagyon magasak.
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek. Azért "szeptember-október", mert lusták voltunk, megcsúsztunk, de oldalszámban azért hoztuk a dupla vastagságot.
DAVE Mac OS X-re A Thursby Software Systems bejelentette, hogy DAVE nevezetű Mac-PC állománymegosztó szoftvere Mac OS X-re ingyenes lesz.
FileMaker Pro 5.5 A FileMaker bemutatta a Mac OS X alá készült új szoftverét a FileMaker Pro 5.5-öt, és a New York-i Macworld kiállítás látogatóinak ízelítõt adott a Mac OS X-en futó FileMaker Server 5.5-bõl is.
A G4 teljesítménye nõtt ... A Power Mac G4-ek legújabb generációjának igazi szenzációja belül rejtezik: az Apple növelte a G4-ek teljesítményét, az árat viszont nem.
iDVD 2 Vegyen fel videó anyagot és készítsen fényképeket egy FireWire-alapú digitális kamerával.
Komáromy: A Macintosh Ez a könyv nem az átlag Macintosh-felhasználónak szól, mert olyan nemigen létezik. Aki a Mac mellett döntött, általában igen konkrét és határozott okból tette.
Megnyerheti az Apple ... A PowerMac G4 volt a világ elsõ asztali szuperszámítógépe, mely képes volt egymilliárd lebegõpontos műveletet elvégezni egyetlen másodperc alatt - azaz egy gigaflop teljesítménnyel bírt!
Media Player Mac OS X-re A Microsoft a New York-i Macworld kiállításon mutatta be Mac OS X-re készült Windows Media Playerét.
Mac OS 10.1 Amikor a Mac OS X elõször megjelent márciusban, az Apple azt állítottta, hogy ez a Unix erejét a Mac eleganciájával egyesíti.
Rigó utcai vizsga Mindenki számára közismert tény, hogy a Rigó utcai nyelvvizsgáztatás milyen meghatározó szerepet tölt be a hazai életben.
Virtual PC 4.0 A Connectix Virtual PC 4.0 programja a szoftver legújabb, jócskán felfejlesztett PC emulátora. Ültessünk bátran egy átlagos PC felhasználót egy Virtual PC-t futtató iMac elé, és nagyon nehezen fogja tudni megkülönböztetni a kettõt.
Az új Handspring Visor Neo A Handspring újra frissített termékskáláján, ezúttal két új Visor bemutatásával: a "Pro"-val, amely közepes-felsõ kategóriás gép, illetve az olcsóbb "Neo"-val. (ALMALAP-TESZT)
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek. Azért "nyár", mert a havilap évente tíz alkalommal jelent meg, nyáron egyetlen száma volt, mondván nyáron a fű sem nő és ami fontosabb, a hirdetők sem hirdetnek.
Add el a Newtont vagy más kütyüdet! ... A Visor Palmtop eszközök gyártója, a Handspring Inc. ma nagy kiárusítási akciót jelentett be. A társaság most bármely kézi számítógépet 100 dollár értékben beszámít, ha megvesszük a Handspring legújabb PDA-ját.
Virtuális világok az Adobe-nál Az Adobe Atmosphere-rel a webre fejleszthetünk virtuális 3D világokat, amelyeket azután a weblapunkra látogatók bebarangolhatnak és megcsodálhatnak.
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek.
3D a multimédiában! Aki azt hitte, hogy a Matrix című film csak szédítés, most még időben kapcsolhat. Mert vigyázat, itt nem arról van szó hogy lejátszhatunk egy 3D animációt, hanem hogy nemsokára a főszereplő Keanu Reeves bőrében találhatjuk magunkat...
ADSL ...az ADSL, Asymetric Digital Subscriber Line, ahol az asszimetrikus jelzô a különbözô fel- illetve letöltési sebességekre utal.
WWDC 2001 Az Apple idén is a már hagyományosnak számító helyszínen, a kaliforniai San Joséban, a Szilikonvölgy fôvárosában tartotta éves fejlesztôi találkozóját, a WWDC konferenciát.
FreeHand 10, a telitalálat! Itt van a Macromedia FreeHand 10, és hogy ilyen gyorsan kijött, azt elsôsorban annak köszönhetjük, hogy a programot kompatíbilissá akarták tenni a Mac OS X operációs rendszerrel.
Melyiket válasszam? Az új G4-esek tesztje eltéréseket mutat a grafikus kártyák teljesítményét illetôen...
OKI 7400 A mostani bemutatkozóban szintén egy OKI terméket szeretnénk górcsô alá venni amelyet meglehetôsen eltérô feladatra terveztek. A tavalyi év végén bejelentett s azóta már nálunk is kapható új 7000-es sorozat egyik tagját az OKI 7400-ast volt alkalmunk megvizsgálni. (ALMALAP-TESZT)
OSX Akták I. Elmúlt immáron bô két hónap a MacOS X hivatalos megjelenése óta, lassan gyûlnek a javítások és a tapasztalatok is a rendszerrel kapcsolatban.
Szépítsünk táblázatot Quarkban Sokan a Rule Above (bekezdés fölé helyezett lénia) segítségével vonalazzák be a táblázatot, de van egy másik megoldás is, mely egyszerû, gyors és rugalmas megoldás.
Virtuális Hangszerek - valódi hangzás A most induló sorozatban a legjobb és legizgalmasabb szoftver-hangszereket mutatjuk be. A sort a világ vezetô virtuálishangszer-fejlesztôje, a Native Instruments cég korszaknyitó termékeivel kezdjük.
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek.
Logitech A grafikusok és az operátorok akár napi 8-10 órában is kényelmetlen munkakörülmények között dolgoznak. A Logitech volt az elsõ olyan cég, amely felismerte ezt a tényt és ergonomikus termékeket kezdett gyártani.
Matrox RTMac A Matrox forradalmi "Flex 3D" architektúrájára épülõ RTMac hardver kiaknázza mindazt a páratlan grafikai teljesítményt, amelyet a Matrox díjnyertes 3D-s gyorsító technológiája ad...
NUENDO Új megoldás (nemcsak) hang- és utómunka-stúdiók számára.
OKIrat Az OkiPage 14i/n nyomtató használhatóságáról. (ALMALAP-TESZT)
Orákulum az almáról Aki kérdez: Business Week, magyar hangja a Figyelõ, aki válaszol: Larry Ellison, az Oracle elsõ embere. (Interjú, Figyelõ magazin, 2001. március 7.)
Toast 5.0 / HDT 4.5 A Toast 5 Titánium szinte minden, a piacon megtalálható CDR, CDRW, DVDR és DVDRW íróval képes együttmûködni, legyen az akár SCSI, IDE, USB vagy FireWire.
Pár hete M1-es Macet használok. Az előző Macbook Airről szinte gond nélkül átköltöztem. Az új gép feletti örömöt fokozza, hogy az ősöreg iMacről végre át– és összemásolhattam a fotóim és zenéim. A fényképek kapcsán vettem elő Power Photost, hogy a szerény tárhelyek miatt ide-oda másolt fényképek, képek közül kiszűrjem a duplikáltakat. Vagy öt éve használtam utoljára a programot, szerencsére volt újabb változata is, mert a régi már nem is volt futtatható. A letöltés sikerrel lefutott, utána viszont képtelen voltam elindítani.
Bármilyen alkalmazást is telepítünk a Macre, ha az nem az App Store-ból való, akkor a Mac elsőre nem hajlandó azt elindítani addig, amíg meg nem nyitjuk a Rendszerbeállítások Biztonsági ablakát. Ott egy ilyen esetekben megjelenő gombra kell kattintani jelszó megadása után, hogy feloldjuk a Mac kapuőrének tiltását. Helyes, senki sem mondhatja, hogy csak úgy véletlenül a gépére került valami.
Meg is tettem, de az alkalmazás nem futott, újra és újra a Biztonsági beállításokhoz irányított. Kuka, új letöltés, semmi változás. Az üzenet változatlanul az, hogy nincs jogom az alkalmazás futtatásához. Ez kicsit bosszantott, mert – azért leellenőriztem – admin jogom van a Macemen, még szép. A harmadik körben ugrott be, hogy ha nincs jogom, akkor majd adok magamnak!
Az alkalmazásról kért info ablak – ez a bejegyzés illusztrációja – alján azonban láttam, hogy van jogom az alkalmazás futtatásához. Ha már úgyis itt jártam, biztos, ami biztos, tudod kivel fogsz te kiszúrni, felvettem magam külön is, teljes joggal. Ezt nem illik, ne tegyük, pontosabban csak akkor, ha tudjuk, hogy mit teszünk. Ennek sem volt eredménye, a Mac 5:0 arányban vezetett ellenem. Fülemen már gőz csapott ki a dühtől.
Amikor az info panelen megláttam az "Opening with Rosetta" opciót. Bejelöltem, mivel ez volt az első Rosettás alkalmazásom, így még ki kellett várnom a Rosetta letöltését és telepítését. Utána kilépés, belépés és már futott is a Power Photos.
Oks, mi az a Rosetta? A Rosetta egy kő, amiről törin tanultunk. Az Apple processzor váltásakor (PowerPC-ről Intelre, Mac OS X 10.4 Tiger, 2006) már volt egy Rosetta alkalmazás. Most ismét processzor váltás van (Intelről Apple-re), így ismét van Rosetta alkalmazás. Ennek segítségével futtathatók azok az alkalmazások, amelyeknek nincs M1 változata. Ahogy tizenöt éve, úgy most is lesz majd egy nap, ami után az új macOS alatt már nem lesz Rosetta és nem fognak futni a nem Apple processzorosított alkalmazások.
Az Almalap 15 éven át jelent meg, az akkori Apple-világ híreivel. Most időutazunk (Timemachine :). Retro dizájn, ékezethiba, móka, kacagás és szép emlékek.
Az Apple magyar szíve Interjú az Apple cégnél dolgozó Zsidek Lászlóval, aki Gyõrben töltött gyermekévei után, 1956 novemberében elhagyta Magyarországot.
Grappler SCSI 906F Az Orange Micro új Fast SCSI-2 kártyája kíválóan használható a lasúbb SCSI eszközök (szkennerek, ZIP, JAZ meghajtók) csatlakoztatására.
A színkezelés II. rész RGB vagy CMYK szkennelés? Érvek az eszközfüggetlen szkennelés mellett. A CMYK világán túli lehetõségek. CTP, digitális nyomtatás. Hogyan hozhat hasznot a színkezelés?
Lassan véget ér az Apple tizedik operációs rendszerének kora, búcsúzik a Mac OS X, OS X, macOS - a három név is mutatja, mennyi változáson esett át az X a bemutatása óta eltelt húsz évben. Előző búcsú írásunkban – Bye-bye X! – végignéztük a vadállatok, majd kaliforniai természeti szépségek neveit viselő verziókat. Most megemlékezünk azon alkalmazásokról, amelyek használat közben eltűntek. (És már sokszor könnyeztem értük, azt sem tudom megígérni, hogy ez most az utolsó alkalom.)
Aperture és iPhoto
Az iPhoto (2002) és az Aperture (2005) az Apple hobbi– és profi–fotósok számára készült alkalmazásai voltak. Mindkettőjüket az új Fotók alkalmazás váltotta fel 2015-ben. Back to my Mac
Az Apple távoli elérési eszközét az OS X Leopard vezette be, a Catalinában letiltották, helyette a Képernyőmegosztást és az iCloud Drive-ot ajánlva. Dashboard
Az OS X Tiger (2005) hasznos widgeteket tett az asztalra, de 2011 után már nem frissítették. Ezután a Yosemite-ben letiltották, és a Catalinában teljesen eltávolították őket, de bizonyos modul-funkciók továbbra is az Értesítési Központban maradtak. iDVD
2011-ig az İDVD minden vadonatúj Macre felkerült. Az iLife részeként indult 2001-ben, és lehetővé tette saját DVD-k létrehozását. iWeb
Az iWeb 2006 és 2011 között volt elérhető, és nagyon hasonlított az Apple Keynote-jára, weboldalak készítésére szolgált. Az Apple a megszüntetése után egy évvel abbahagyta az iWeb-tárhelyek biztosítását. iTunes
A multimédiás alkalmazást 2001-ben mutatták be, a Catalina 2019-es érkezésével a Zene, Podcastok és TV alkalmazások váltották fel.
Húsz év után lassan elköszönünk az Apple operációs rendszerének tizedik sorozatától.
Az OS X előtt az Apple nem volt jó állapotban. Az az Apple nem Steve Jobs almája volt. Gil Amelio alma volt, a rossz minőségű termékek és a működőképtelen vállalati kultúra. Az az Apple nem működött. Jobs szerint Amelio úgy vélekedett: "Az Apple olyan, mint egy hajó, amelynek az alján lyuk van, szivárog a víz, és az a dolgom, hogy a hajót jó irányba vezessem.“
Ez a hajó a System 7 tengerén lebegett, az előző operációs rendszer 1991-ben jelent meg. Utódjának, a Copland-nek a fejlesztése 1994-ben kezdődött, de soha nem fejeződött be annak ellenére, hogy 1995-ben a fejlesztőknek kiadták a béta verziót. Copland kísérlet volt a katasztrófa elhárítására. A Macek sokkal drágábbak voltak, mint a Windows-os PC-k, és a Windows 95 csökkentette a távolságot a Windows kellemetlen felülete és a Mac felhasználóbarátabb megközelítése között. Az Apple elveszítette piaci részesedését, és a Copland volt a megoldás.
Legalábbis az lehetett volna, ha kiadják. Egy többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer volt, széleskörű testreszabhatósággal, amely natív módon futott az Apple PowerPC processzoros Macjein. Hatékonyabb, rugalmasabb és sokkal kevésbé hajlamos összeomlásra. De soha nem került forgalomba. A tervezett 1996-os kiadás dátuma 1997-re csúszott a növekvő összetettség és az évi 250 millió dolláros költségvetés közepette, amelyet az Apple nem engedhet meg magának. Copland-ot 1996-ban törölték.
Lenni vagy nem lenni...
Copland meghalt, az Apple körbenézett. Amelio fontolgatta, hogy megvásárolja a BeOS-t a Be Inc-től, de ezek a tárgyalások sikertelenek voltak. A Be 275 millió dollárt akart – az Apple kijelentette: 200 millió dollárnál többet fizethetett és nem is fog fizetni egy operációs rendszerért. Néhány hónappal később az Apple egy másik operációs rendszert vásárolt. 429 millió dollárért.
Ez az operációs rendszer az OpenStep volt, Jobs NeXT vállalatának terméke. Jobs 1985-ben alapította a céget, miután kiszorították az Apple-ből, és amikor az Apple 1997-ben megvásárolta a céget, tanácsadói minőségben visszatért az Apple-hez. 1997 nyarára Jobs menesztette Ameliót, ősztől az Apple ideiglenes vezérigazgatója (iCEO) lett.
Időbe telt, mire az OpenStep a Mac-be került, és közben az Apple elkészítette a Mac OS további két verzióját. A Mac OS 8 1997-ben jelent meg az új Platinum interfészt. Elég szép volt, de a belső számozás – belső neve Mac OS 7.7 volt – mutatta, hogy ez inkább marketing gyakorlat volt, nem pedig egy fontos új verzió.
Az utolsó Mac OS, mielőtt az OS X mindent megváltoztatott, a Mac OS 9 volt, amelyet 1999-ben szállítottak ki. Az Apple promóciós kiadványa szerint "ez volt a valaha volt legjobb internetes operációs rendszer", és integrálta az új iTools csomagot, lehetővé tette az interneten való keresést a Sherlock 2 segítségével, és megkatuk az automatikus szoftverfrissítést. Érdemleges frissítés volt, de ezzel véget is értek a System 7 és utódai. Az Apple következő még egy fontos dolga egy macska lett.
Macska a Macen
A hivatalos OS X történet egy macskával kezdődik, de az izgalom egy medvével jött: a Kodiakkal, a Mac OS X 29,95 dolláros bétájával, amely bemutatta az új operációs rendszert és úttörő, "nyalogatható" Aqua felületét. A béta 2001 májusában lejárt, de addigra a Gepárd már kint volt ketrecéből.
A Mac OS X 10.0 úgy nézett ki és működött, mint bármelyik korábbi Mac operációs rendszer. A Darwin Unix-szerű mag és az Open Software Foundation Mach Kernel alapján teljes multitasking és memóriavédelem volt, a Terminalról elérhető parancssori interfésszel.
Igényei is voltak. Amíg akkor a Maceket 64 MB RAM-mal szállították, a 128 MB-ot preferált. Legalább 800 MB lemezterületre volt szüksége, és nem támogatta a G3 előtti Power Macek bővítő-kártyáit. És hibás volt. Az alkalmazások lassúak voltak, mindennaposak volt a kernel pánik összeomlás, a hardverproblémák pedig azt jelentették, hogy kezdetben hiányoztak olyan funkciók, mint a DVD lejátszása és a CD írása.
A Puma (Mac OS X 10.1) ingyenes frissítés volt, részben a Gepárd fogzási gondjai miatt. 2001 szeptemberében jelent meg, és valamivel gyorsabb volt, jobb volt az AppleScript, és jelentősen továbbfejlesztették az OpenGL illesztőprogramokat, hogy a 3D-s alkalmazásokkal jobb grafikai teljesítményt nyújtson. Ezenkívül bevezették a Image Capture alkalmazást szkenneléshez és digitális fényképezéshez. Az új Mac gépeken a Mac OS X 10.1.2-ig, 2002. januárjáig mégsem ez volt az alapértelmezett operációs rendszer.
A következő nagy macska a Jaguar, a Mac OS X 10.2 volt, 2002. augusztusától. Stabilabb volt és rengeteg örvendetes fejlesztést hozott: Universal Access a kihívásokkal küzdők számára, MPEG-4 videó QuickTime-ben, Inkwell kézírás-felismerés és Rendevous, amelyet később átnevezték Bonjourra, a könnyebb helyi hálózatépítés érdekében. Bemutatták a Quartz Extreme grafikai technológiát a jobb grafikai teljesítmény érdekében. De el is vettek valamit: az indításkor a "boldog Mac" ikon helyén az Apple logó volt. Aztán az Apple metálos lett.
Metál van, babám!
A 2003-as Panther, a Mac OS X 10.4, nagy változás volt a Mac OS X sorozatban: a cukorkák helyett az újratervezett, gyorsabb Finder most már fémből készült - komolyabb, biztos, de sokkal kevésbé vidámság nézni. Bevezették az Exposé ablakkezelést, az X11-et és a Gyors felhasználói váltást. Megkaptuk a Font Bookot a betűkészlet kezeléséhez és a FileVault-ot a titkosításhoz. Megjött az iChat videóbarát változata és a Safari nevű új alapértelmezett webböngésző, amely korábban a Jaguarban is opció volt.
Az Apple még nem tartotta be a Mac OS X frissítések éves kiadási ütemezését. A Tiger, Mac OS X 10.4, 2005 áprilisában került kiszállításra. Nagyon felhajtás volt: hat héttel az értékesítés megkezdése után több mint kétmillió példányban telepítették.
Sok fontos dolog volt a Tiger-ben: az új Spotlight keresés, az RSS-hírcsatornák a Safari-ban, a Dashboard Widgets, a Dictionary, az Automator, a VoiceOver, a QuickTime 7 és az Xcode 2.0, de még ennél is fontosabb volt az, amin a Tiger futott. Ez volt a Mac OS X első verziója, amely hivatalosan futott Intel processzorokon. A WWDC 2005-ben Jobs bejelentette, hogy az Apple 2007-re minden Mac-jén áttér az Intel szilíciumra, és bejelentette a Mac OS X 10.4.4-et, a Mac OS X első nyilvánosan kiadott verzióját mind a PowerPC, mind az Intel x86 processzorokhoz.
Üvöltő anyag
A 2007-es Leopard, a Mac OS X 10.5 volt az utolsó verzió, amely a PowerPC-n működött. Megszünt a Classic alkalmazástámogatás, bevezette a Boot Camp alkalmazást a kettős rendszerindításhoz (Intel Mac gépeken Windows rendszer), a Back To My Mac-et, a Time Machine-t, az iCal-naptármegosztást, az asztali stacket, a Quick Lookot és a virtuális asztalt. A Snow Leopard 2009-ben mindössze 29 dollárba került, el is kapkodták, mint a friss sütit.
Számos alapvető alkalmazás futott 64 bites módban, így Snow Leopard rendszermagja is. Bevezette a Mac App Store-t is, és búcsút intett a Mac OS X névnek.
A Mac OS X csupán OS X let a Lion megjelenésével. Az OS X 10.7 eredetileg csak letölthető volt, később USB-n is meg lehetett venni 69 dollárért. A hűséges Maceseknek kellett örömöt szereznie, de be kellett vonzania az iPhone-t használókat is. És elkezdték elmosni a Mac és az iOS közötti határokat.
A Lion meghozta a természetes görgetést, a trackpad gesztusainak széleskörű használatát, valamint új Mission Control és Launchpad felületeket, ezeket egyértelműen iPhone ihlette. Eljött az AirDrop-ot, a teljes képernyős mód és az AutoSave. A Mac még inkább iOS-esnek érezte magát.
A Mountain Lion inkább az Lion fejlesztése volt, semmint egy új macska. Ez még több iOS-esedést jelentett, a Jegyzetek és Emlékeztetők külön alkalmazásokká válva, az iChatet Messages váltotta fel, és a Notification Centerben iOS-stílusú értesítések jelentek meg. Szorosan integrálódott az iCloud és a Game Center is, bár nem mindig sikeresen: a Mountain Lion megbízható volt, az iCloud kevésbé. Ez volt az OSX utolsó fizetős verziója és utolsó az Apple nagy macskáinak sorában. Az OS X jövője megjelent a láthatáron.
A legérdekesebb dolog a Mavericksben? Igazságtalan volna azt mondani, hogy a neve volt? Nos, talán. De az első OS X, amelyet egy helyről, nem pedig egy csodálatos teremtményről neveztek el, sokkal inkább evolúció volt, mint forradalom. Ingyenes OS X frissítés volt, a kritikusok egyetértettek abban, hogy az utolsó befektetett fillért is megérte.
Ez nem azt jelenti, hogy értéktelen volt. Áttervezték a Dockot és az alapvető alkalmazásokat, például a Névjegyeket és a Jegyzeteket, az iBooksot és a Térképeket áthozták az iOS-ből. A szinkronizálás nagyban támaszkodott az iCloudra: az OS X SyncServices már nem volt jelen. De inkább javításnak tűnt, nem pedig új Mac OS-nek.
Nem mondhatta el ugyanezt Yosemite-ről. A névrokonhoz hasonlóan hatalmas volt. Az OS X 10.10 célja az volt, hogy a Macet ne egy digitális hub központjaként, hanem az Apple készülékeinek tökéletesen együttműködő világának részeként használjuk. A Mac nem futtatta az iOS rendszert és az iPhone nem futtatta az OS X rendszert, de nem is kellett, mert mindent megosztottak. A Yosemite segítségével az iPhone készülékére érkező telefonhívásokat Macen is fel lehetett venni. A mobilodo Personal Hotspotjanetre tette a Macet. Elkezdhettünk egy Pages dokumentumot iPhone-on, és folytathattuk MacBookon.
Csak működött. Hiábsa...
A Yosemite bugos volt, főleg az első verziók. Számos fontos fejlesztő és Mac-rajongó úgy érezte, hogy az OS X éves kiadási ütemre való áttérés veszélyeztette a stabilitást. Egy népszerű bejegyzés szerint bár az Apple hardvere remek, a szoftver nem az. "Úgy tűnik, hogy a probléma meglehetősen egyszerű. Túl sokat vállalnak irreális határidőkkel.“ A profi alkalmazásokat használók óvakodtak az OS X frissítések telepítésétől, először ellenőrizték, hogy nem okoz-e problémát az alkalmazásaiknak, és használhatók maradnak a fontos plug-inek.
A 2015-ös El Capitan egy újabb evolúció volt, nem pedig forradalmi kiadás volt. Nagyrészt a teljesítményre és a stabilitásra összpontosított, de új, osztott képernyős módot is kínált .
A következő nagy lépés a macOS Sierra, más néven macOS 10.12 volt, ismét módosult az operációs rendszer neve, Macre érkezett Siri, és egyértelművé vált, hogy a Mac és az iOS-eszközök egyre intimebb viszonyban állnak egymással.
Az optimalizált tárhely fájlokat tölthet fel az iCloudba, az iCloud Drive pedig szinkronizálhatja a fájlokat és mappákat több eszköz között, míg az univerzális vágólap lehetővé tette a Mac és az iOS 10 eszközök közötti vágást, másolást és beillesztést. Bemutatkozott az új Apple File System (APFS), amelyet kifejezetten SSD-hez terveztek, a Mac feloldása Apple Watch segítségével és az Apple Pay a Safariban.
A Sierra fokozását a High Sierra (macOS 10.13) jelentette: a legvitatottabb funkció az volt, hogy a Safari meggátolta a videók automatikus lejátszását. Ugyancsak megnehezítette a weboldalak nyomon követését az interneten, és a továbbfejlesztett Photos alkalmazással büszkélkedhetett, de csak ennyi volt látható.
Ez azért van, mert a High Sierra valóban arról szólt, ami a kulisszák mögött zajlott. Ahogy az iOS-nél, úgy a Macen is alapértelmezett fájlrendszer lett az APFS, ez látványos eredményt hozott az SSD-s Maceken. Nagyon gyors, biztonságosabb is, mint a leváltott HFS+. Az APFS nem működik olyan jól a merevlemezeken, az iMacek Fusion Drive-ján sem. A High Sierrával eljött a Metal grafikus motor második generációja is, és a gördülékenyebb video streaming érdekében bevezették a High Efficiency Video Coding (HEVC) használatát.
Sötétre fordulnak a dolgok
A Dark Mode volt a macOS Mojave egyik legfőbb jellemzője, amelyet 2018 végén adtak ki. A sötét mód az iOS-ről ismert alkalmazások kvartettjével – Hangjegyzetek, Készletek, Hírek és Otthon – érkezett. Bevezették a Group FaceTime alkalmazást is, amely lehetővé tette, hogy egyszerre akár 32 emberrel is cseveghessünk, de eltávolították a Facebook, a Twitter, a Flickr és a Vimeo integrációt, amelyet még az OS X Mountain Lionnal vezettek be.
Mojave leváltása egy újabb korszak végét jelentette. Mostantól a Macen nem fut 32 bites alkalmazás. Ha 32 bitest futtattál, a Mojave figyelmeztetett; a következő macOS nem futtatta. A régi vagy a 32 bites beépülő modulokat használó alkalmazások felhasználói megszokták az Apple párbeszédpanelét a közelgő végzetről. Egyes fejlesztők azt mondták a felhasználóiknak, hogy ha frissítettek a Mojave-ről, akkor az alkalmazás újabb verzióját meg kell vásárolniuk. Akkor még nem tudtuk, de a Mojave a macOS utolsó előtti kiadása volt. A húsz évig tartó lenyűgöző utazás véget ér 2020-ban.
Catalinától Big Sur-ig
A Catalina, a macOS 10.15, a Mac OS X történetének utolsó fejezete. És mint más megragadó történeteknél, most is akadnak szereplők, akik nem éltek elég ideig az utolsó felvonáshoz, akadnak, akiknek ez lesz a vég és természetesen mindig akadnak túlélők.
Kezdjük az iTunes-szal, amely 2001 óta része a Mac OS X sztorinak. A Catalina megölte, 2019-ben három cél-alkalmazásra cserélte le: Zene, Podcastok és TV. Lehet, hogy az iTunes volt a legnagyobb áldozat, de nem az egyetlen, mert a Catalina nem támogatja a 32 bites alkalmazásokat.
Catalina még közelebb hozta a Macet, az iPhone-t és az iPadet. Sidecar funkciója lehetővé tette, hogy iPadet második képernyőként használjuk, és az iPad érintőképernyőjét vagy az Apple ceruzáját használjuk az alkalmazások vezérlésére.
Lehet, hogy aláírja a PDF fájlt az Apple ceruzájával, vagy megjegyzéseket fűzhet egy képhez, vagy illusztrál egy dokumentumot. Ez a Mac számítógépeden történt, de az iPad-en tetted meg.
Más szavakkal, a macOS-alkalmazásokat egy Apple processzorral működő eszközön használtad. És ez nem egyirányú utca.
Változás katalizátor
A Catalina magában foglalja a Mac Catalyst alkalmazást, amelyet arra terveztek, hogy iOS és iPadOS alkalmazásokat használj a Macen. Ez nem emulátor – ez egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy külön alkalmazásokat írhassanak az iOS és a Mac számára egyszerre, egyetlen Xcode projektben.
Ez két dolgot tesz lehetővé a fejlesztők számára. Először is, a meglévő iOS-alkalmazásaikat áthelyezhetik a Macre anélkül, hogy mindent elölről kellene kezdeniük. És kettő: különálló alkalmazásokat fejleszthetnek mindkét platformra egyetlen Xcode projektben. Ezek az alkalmazások azonos funkciókkal bírnak, a Catalyst egyszerűen alkalmazza a megfelelő felületelemeket az egyes platformokhoz, vagy a fejlesztők ugyanazt az alapkódot használhatják, és Mac-specifikus szolgáltatásokat adhatnak hozzá a Mac alkalmazáshoz.
A Mac Catalyst nagyon fontos, mert korábban a fejlesztőknek két különböző kódkészletet kellett létrehozniuk a két különböző platformhoz. Ez az egyik oka annak, hogy ismert, népszerű iOS-alkalmazásoknak nincs Maces párjuk. A Big Sur-ban ez azt is jelenti, hogy az iOS és az iPadOS alkalmazások natív módon fognak futni Mac számítógépeken, Apple processzorokkal.
A Catalyst a Catalina előtt jelent meg, de akkor még nem hívták Catalyst-nak: Marcipán néven mutatták be a Mojave-ban, és arra használták, hogy a Home, a Stocks és a News híreket iPadről Mac-re vigyék. Catalystként a Zene, a Podcastok és a TV alkalmazásokhoz használták.
A Catalina a macOS valaha kiadott legiOSebbszerű verziója, de amíg az iOS és az iPadOS eszközök Apple procival működnek, a Catalina továbbra is az Intel processzorokon fut. És ez azt jelenti, hogy nem csak a macOS utolsó verziója. Ez egyben az utolsó macOS, amely csak Intel Mac gépeken fog futni.
Nagy változások a Big Sur-ral
Amikor az Apple a PowerPC-ről az Intel processzorokra költözött, elkészítette a Mac OS X (10.4.4) verzióját, amely mindkét platformon futott. A macOS 11 Big Sur ugyanezt teszi. Úgy tervezték, hogy kihasználja az Apple processzorainak előnyeit a következő generációs Macekben, de sok, de nem mindenegyik, régebbi Mac-en is futni fog. Az Apple szerint továbbra is támogatni fogja az Intel Maceket "az elkövetkező években", bár természetesen nem határozta meg, hogy az hány év. Ahol a Catalina ugyanazon hardveren futott, mint az elődje, a Big Sur eldob néhány régebbi Mac támogatást. A Big Sur alkalmas Macek listáját az Apple weboldalán lehet megtalálni.
A Big Sur továbbra is a macOS, amely egyre jobban hasonlít az iOS-re és iPadOS-re. A legnyilvánvalóbb példa erre az újratervezett felhasználói felület, a Vezérlőközpont tiszta iOS. A Dock vizuálisan következetesebb és jobban hasonlít az iPad készülékéhez, és az alkalmazások széles körben használják a teljes magasságú oldalsávokat.
Jönnek a Messages és Safari frissítések, az Üzeneteket gyakorlatilag az iOS alkalmazás új verziója váltja fel. A Safari testreszabható kezdőlappal, a füleken a weblapok előnézeteivel, jobb energiahatékonysággal és a WebExtensions támogatással büszkélkedhet, amely lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy Chrome-bővítményeket a Safarihoz is hozzáadhatóvá tegyék. Továbbfejlesztett adatvédelmi jelentés és védelem, valamint új oldalfordítási funkció (jbéta) is várható.
Végül, de nem utolsósorban az alkalmazások és a Mac App Store kissé eltérnek egymástól. A Mac App Store-ban önálló részek lesznek a widgetek és a böngészőbővítmények számára, a szoftverfrissítések a háttérbenfognak futni.
Izgatottan várjuk a Big Sur-t, de tudjuk, hogy ez csak a macOS 11 második legjobb változata lesz. A legjobb szolgáltatásait mi képtelenek lennénk megálmodni, ezért az Apple feladata azok megvalósítása.
Catalina egy korszak végét jelenti. A Big Sur egy teljesen új kaland kezdete.
A héten visszatérő feladat volt a távoktatásban, gépmegosztásban, a helyes alkalmazás telepítés. Sokan abbéli örömükben, hogy sikerült letölteni a Skype-ot vagy bármelyik szükségessé vált alkalmazást, egyből elindítják, amint lehet, nem végezve el az utolsó lépést. Ez okoz számos problémát. Olyat, mint az "újra meg újra le kell tölteni", "nem jegyzi meg a jelszót", "nem emlékszik semmire"...
Pedig csak ennyit kell tenni, amikor a fenti vagy ahhoz hasonló Finder ablak megjelenik, az alkalmazást ikont (képen Skype) áthúzni az Alkalmazások (képen: Applications) mappába, könyvtárba. És az Alkalmazásokban megkeresve a Skype-ot, bármit, dupla kattintással tudjuk elindítani.
Ha elindult, akkor megtaláljuk a Skype ikont a Dockban is. Érdemes a Skype ikont megfogni és hárommal balra* húzni a Dockban. Így azt ott legközelebb is megtaláljuk.
És hogy ne legyen gond, tessék kidobni a képen látható elemet az Íróasztalról. Nem megrémülni, a kuka, szemetes egy nyíl ikonná lesz, nem zavartatjuk magunkat, ráhúzzuk az ikont.
És hasonlóan eljárni a Letöltések mappában lévő fájllal is. Erre és az előbbire a telepítés során van csak és kizárólag szükség. Utána nem, szabadítsuk meg a Macet tőlük!
Hogyan ellenőrizhetem le, hogy jó helyen van-e a Skype, bármi?
Keressük meg az Alkalmazások mappát! Ezt a Macintosh HD > Alkalmazások útvonalon találjuk meg. (Aki tudja, hogy a házikója alatt is van egy Alkalmazás, annak nem jelenthet gondot a helyes telepítés.) Általános érvénnyel: csak az az alkalmazás lett helyesen telepítve és fog megbízhatóan működni, amelyet az Alkalmazások mappában megtalálunk.
* jobbrát írtam, a balra a helyes. Néha összecserélem a kezeimet és még jogsim is van, mea culpa!
Szinte biztos, hogy mindenki többet használja a telefonját, tabletét és Macjét. Talán túl sokat is. De mennyi az annyi? Lehet-e korlátozni, ha nem bírnék magammal?
Macen töltött idő
Alma menü > Rendszerbeállítások > Képernyőidő parancssorra kapjuk meg a saját, fentihez hasonló ablakunk. Nagyon logikusan a jobb felső dátumra kattintva léphetünk heti nézetbe, ami – szerintem – jobb áttekintést ad. Akár heti, akár napi nézetben vagyunk, a jobb felső előre- és hátra-nyilakkal lépdelhetünk a napok vagy hetek közt. Így nézhetünk szembe azzal, hogy "túlhasználtuk-e" a Macet.
A baloldali menüben pedig szabhatunk korlátokat – amelyeket bármikor módosíthatunk. De legalább ránk pityeg a Mac, ha túlzásba visszük a használatát.
iPhone-on töltött idő
Az iPhone-on a Beállítások (fogaskerék) alkalmazásban találjuk meg a Képernyőidőt. Ám cselesen a telefonunk nevére kattintva (nincs kép erről) jutunk el a képen is látható nézethez (félbevágtam, egymás mellé tettem, hogy ne legyen eszméletlen hosszú).
iPad verzió
A kimutatást az iPhone-hoz hasonlóan a Beállítások alkalmazásban találod meg a Screen Time ikonnál. És igen, ebből látható, hogy az eltelt napokban az iPaden lógtam (nem is igaz), beakadt egy játék (#nemisjátszom #nemisvagyokfüggő).
Komolyra (ennél komolyabbra? – kérdé a Gonosz Almalap) fordítva a szót, mind a három statisztika megmutatja, hogy milyen hasznosan vagy haszontalanul töltjük az időnket. Most, hogy egyre többen zárkózunk be a lakásunkba – nagyon helyesen –, kerüljük el a hozzám hasonló függőséget. Csábító, de elmaradunk, mint én ezzel a bejegyzéssel, amit tegnap akartam megírni...
Írtam és javasoltuk, hogy nem kell elkapkodni a macOS frissítését Catalinára. A hétvégén már megremegett a kezem, de – gondoltam – megnézem, mit fogok veszíteni a frissítéssel. Veszteni? Igen, az új oprendszer már csak 64-bites alkalmazásokat futtat. A 32 vs. 64-bitben nem mélyedünk el, bár roppant csábító a technológiáról beszélni. Inkább megmutatom, hol tudom megnézni, hogy a frissítés után futni fog-e egy alkalmazás, vagy csak a helyet viszi a háttértárból!
Rendszerinformációk
A legegyszerűbb az alma menü alatt a Mac névjegye parancsra kattintani. A megjelenő ablakban kattintsunk a Rendszerjelentés gombra, elindul a Rendszerinformáció alkalmazás!
Az elindított alkalmazás bal oldalsávján felkínált lehetőségek közül most minket az Alkalmazások érdekelnek. Ha nem lenne látható, akkor a Szoftver előtti szürke háromszögre kell kattintani. Várjunk türelmesen, amíg a Mac dolgozik.
A 64-bites oszlop érdekel minket! Koncentráljunk azokra az alkalmazásokra, amelyek létfontosságúak, amelyek nélkül nem élhetünk. Két tipp: Adobe és Microsoft alkalmazásokat mindenképp ellenőrizzük. Ha van olyan vett, letöltött alkalmazás, amely életmentő, akkor azt is nézzük meg.
Ha abc sorrendben nézzük végig a szoftvereket, akkor bátran ugorjuk át azokat, amelyeket nem látunk a Finder > Alkalmazások alatt, vagy a Dockban levő rakéta (Launchpad) ikonra kattintva nem érjük el. A Macen számtalan olyan alkalmazás van, ami a háttérben fut, dolgozik. Ezeket is látjuk a listán.
Ha az oszlop fejére kattintunk, akkor az adott oszlop a>z vagy z>a sorba rendeződik.
Ha nem látjuk a 64-bites oszlopot, akkor görgessünk jobbra. Ha megvan, akkor fogjuk meg a fejénél és vonszoljuk az oszlopot balra, oda, ameddig csak szeretnénk. Tudtad, ugye, hogy a Finder oszlopait ugyanígy lehet felcserélni?
Látom, hogy a szép, kézhez álló Wordöt bukom, ha frissítek.
Time Machine
Mielőtt frissítek, biztos készítek egy Time Machine mentést. Amúgy is, legalább heti mentésem van. Hétvégén frissülök, Catalina, partra szállunk szigeteden!
A Megtekintő a Mac svájci bicska alkalmazása. Sok minden más mellett remek eszköz számos PDF feladat ellátására. Sokan megszokásból töltik le az Acrobatot [Acrobat Readert] (az Adobe ingyenes PDF-olvasóját, amit megkülönböztetünk az Acrobattól, ami fizetős és sokat tudó), pedig érdemes volna egy pillantást vetni a Megtekintőre. Ma egy űrlappal küzdünk meg. Amelyet a szépreményű fél kitöltve, aláírva vár vissza tőlünk. Nekünk pedig sem nyomtatónk, sem szkennerünk. De van Megtekintőnk!
A PDF fájlt Megtekintővel nyitjuk meg, bár milyen módon is sikerült rá szert tennünk. Ha a készítő rendes volt – és szeretné automatizáltan feldolgozni az adatokat –, akkor a kitöltendő rubrikák, cellák, mezők, területek önkijelölődnek és csak gépelnünk kell. Ha a készítő imádja a kézi feldolgozást, akkor nekünk is több feladatunk van!
A "Korrektúra eszköz sor megjelenítése" parancs – ikonsoron a ceruzahegy, képen kék, vagy a Nézet menüből – kiadása után a Szöveg eszközt (T betűs ikon) választva szövegdobozt dob a Megtekintő a PDF-be. Ezt vigyük a helyére fogd-és-vidd módszerrel. Jelöljük ki a "Szöveg" szöveget, majd az eszközsor Szövegstílus eszközével (A betű, az utolsó) módosítsuk olyanra, ami nekünk kedves és a fogadó fél számára is értelmezhető lesz.
Gépeljük be a megfelelő szöveget, választ az űrlap kérdésére.
Majd duplikáljuk a szövegdobozt, vagy újat kérünk és végig megyünk a teljes űrlapon.
Eljutottunk az aláírásig. Ezt is megússzuk nyomtatás és szkennelés nélkül, ha csak nem eszméletlen fontos, NAV-nak vagy hasonlónak küldendő irattal van dolgunk – mi cégként az összes ajánlatot a következőkben bemutatott módon írjuk alá, de a nem állami szolgáltatók is befogadják a megrendeléseket, visszaigazolásokat ezzel az aláírással. (Nem, a cégnek nincs bélyegzője, törvény szerint nem kötelező, hogy legyen.)
Az aláírást az Aláírás eszközre kattintva érjük el. Két eset van, vagy már van aláírásunk – ekkor kiválasztjuk, helyére vonszoljuk és méretezzük (kép alján) – vagy nincs.
Ez utóbbi esetben két módon hozhatunk létre. Az egyszerűbb és gyorsabb, ha a trackpaden írunk alá, olvassunk(!) és kövessük a Mac utasításait. A nehezebb a kamerás megoldás, ekkor is követni kell a Mac utasításait, saját tapasztalat, hogy az utóbbival "szebb" aláírást lehet létrehozni. A képen alul láthatót postairónnal írtam és kameráztam be, onnan a vastagsága. (Igen, megpróbáltam bélyegzőképet is beolvastatni, de nagyon nem ment.)
Fontos! Ez az aláírás nem valódi digitális aláírás. Ez hivatalosan nem aláírás.
Fontos! Az aláírást a Mac titkosítva tárolja, tehát nem fogod képként megtalálni.
Bár PDF-et szeretnénk visszaküldeni, de nem bírom ki, hogy nem mutassam meg, akár jpg formátummá is alakíthatnám a doksit. Vagy ha a kis vicces cég .jpg letölthetőt adott – igen, van ilyen –, akkor nem ügy PDF-fé alakítanom. Nem, a Megtekintőben nincs karakter felismerés (OCR).
Előfordul, hogy sok oldalas valamit kell kezelnünk. Az oldalak a megszokott fogd-és-vidd módszerrel felcserélhetők, a kijelölt oldal(ak) törölhető(k). Több PDF fájlt legegyszerűbben az Automatorral fűzhetünk össze, de az egy másik történet.
És végül, de nem utolsó sorban akár jelszóval védetté is tehetjük a PDF állományt. Evidens, hogy a nyitó jelszót nem ugyanabban a emailben adjuk meg, amelyikben a PDF-t küldjük, sőt! Ha lehet, akkor más csatornán küldjük, ha a PDF levélben megy, akkor a jelszó menjen SMS-ben!
Tudjuk, ha egyszer kiadtuk a jelszót, akkor azt már ketten ismerjük, és amit ketten tudunk, az ... hát ... nem feltétlenül titok.
Hogy egy vicces történetet is fűzzek a jelszavas védelemhez, egyszer, régebben megtalált minket egy cég, hogy ezervalahányszáz embert kellene oktatni – évente nem fordul meg nálunk ennyi hallgató. Gyanús is volt, hihetetlen is, ezért a PDF-ben küldött ajánlatot jelszóval levédtem, de a jelszót "elfelejtettem" elküldeni. Kaptunk egy köszönő levelet, amelynek az volt a lényege, hogy jók az árak, de engedjünk. Újra elment a változatlan jelszóval védett PDF, megírták, hogy így már oké. Majd kiderült, hogy sajnos nem mi nyertünk.
Azok a jobbról beúszó üzenetek! Van, aki imádja, van, aki utálja és akad, aki tudja, hogy hol lehet állítani, hogy mit lássunk, és mit ne. Hogy ami bejön, az menjen is magától, vagy várjon ránk. Mi a harmadik csoportba tartozunk, tudjuk és megosztjuk a tudásunk.
A Rendszerbeállítások > Értesítések (1) párbeszédablakban szabhatjuk testre az Értesítési központ működését. A baloldali listából (2) válasszuk ki a megrendszabályozandó alkalmazást! A jelzési stílus (3) alatt választhatunk: ne csússzon be üzenet az alkalmazástól, vagy csússzon be, de tűnjön is el pár másodperc múlva vagy csusszanjon, és várjon, amíg a két lehetőség közül az egyikre kattintok. A lehetőségeket az alkalmazás adja, én nem tudom befolyásolni. Néhány üzenet – rendszerfrissítés, akkumulátor lemerülése – kikapcsolhatatlan.
A további (4) lehetőségek függnek a kiválasztott alkalmazástól. A "jelvény-alkalmazásikon" magyar nyelven azt jelenti, hogy a beúszó üzeneten az adott alkalmazás ikonja is látható lesz. Ez jó, mert így sokkal gyorsabban felismerjük, hogy melyik alkalmazás üzen éppen.
Itt állítható – nem mindig –, hogy pityegjen-e a Mac az adott üzenet beúszásakor. Ha járunk közösségbe, akkor gondoljunk embertársainkra!
És végül (5) megadhatjuk, hogy beérkezési sorrendbe, vagy alkalmazásonként gyűljenek az üzenetek. Hol is gyűlnek az üzenetek? Az Értesítési központot a menüsor jobb szélső ikonjára érjük el, jobbról egy hasábnyi info úszik be. Két füle is van az Értesítési központnak, most az Értesítésekről beszélünk. A Ma fülről itt egy videónk!
Persze az élet nem egyszerű, pedig az Apple-től megszoktuk, hogy azzá teszi. Néha alkalmazáson belül tovább lehet finomítani az Értesítési központ működését.
A Mail is ilyen. Megnyitva a Mail > Beállítások > Általános párbeszédablakot, tovább pontosíthatjuk (6), melyik érkező levélről kapjuk üzenetet.
Hasonló a helyzet a Safari esetén is! A Safari > Beállítások > Webhelyek párbeszédablakban adhatunk meg vagy vonhatunk vissza weblap üzenési jogosítványát. Mindenkivel előfordult már, hogy egy weblapnak engedélyezte az üzenet küldést és azóta megállíthatatlanul dől az info az oldalról. Na, ez az a hely, ahol ezt megállíthatjuk.
Az Apple email kezelő alkalmazása a Mail, ebben a bejegyzésben pár ötletet mutatunk a használatára. De mielőtt belevágnánk, mikor vagy miért érdemes a Mailt használni? Ha csak egy gmail címed van, és semmi más, akkor talán érdemes azt böngészőből kezelni és nem betenni Mail alá. Ha irodai környezeted Microsoftos, akkor talán jobb, ha Outlookot használsz. A két "talán" értelme, az Apple a saját szoftvereinek teljes integrációjára törekszik. Erre példa a Megosztás menü (szinte bármelyik alkalmazásban), ahol a Mail az egyik választható lehetőség, a böngésző Gmail vagy az Outlook meg nem.
Egy alkalmazás megismerésének egyik módja, hogy megnézzük, mit lehet megtenni és letiltani a Beállításaiban. Aki nem szokott "csicsás" leveleket írni – fett, bold, kövér, italic, dőlt, kurzív... használata –, annak érdemes az Üzenetformátumot "Sima szöveg"-re állítani.
Itt állíthatjuk, hogy az oda-vissza menő levelekben láthatók legyenek az idézetszintek.
Figyeljünk arra, hogy kit cc-zünk be egy levélbe! Eszméletlen mennyiségű fölösleges levelet küldünk ilyen-olyan mentséggel. Ráadásul a sokak közt pattogó levél nehezen követhető, néha – párhuzamos válaszoknál – ketté válik, dugig van tartalmas "OK" válaszokkal.
Nagyon érdemes megfontolni, hogy ha nagyon sok levelezésünkben a "beszélgetés", a "thread", ott érdemes váltani csoportos csevegést támogató alkalmazásra vagy feladat-kezelőt, projekt-menedzser alkalmazást.
Még mindig gyakori hiba, hogy "kiadjuk" más email címét. Amikor több ismerősünknek írunk, akik nem ismerik egymást, ha a cc mezőt használjuk, akkor mindenki megkapja a másik email címét (is). Ilyenkor kell használni a bcc mezőt, a titkos másolatét. Ha ide pakoljuk a mail címeket, akkor a fogadó nem látja a többiekét.
Vigyázzunk! Figyeljünk arra, hogy amikor kapunk egy levelet, akkor azt nekünk írták, vagy csak be-cc-ztek vagy bcc-ben voltunk-e. Ebből tudhatjuk, hogy mi a feladatunk: válaszolni, tudni róla (és imádkozni, hogy térjünk át egy csoport csevegő vagy feladat kezelő alkalmazásra) vagy titokban tartani, hogy tudunk azt írtakról.
Ha @icloud.com végű mailt használunk feladóként, akkor érdemes bekapcsolni a nagy mellékletek küldését támogató Mail Drop szolgáltatást. Ilyenkor az iCloud tárhelyünket használva küldi a Mail a méreten felüli levelet, levél csatolmányt. Más esetben erre ott a toldacuccot vagy a WeTransfer-t.
Amikor 25 MB feletti a csatolmány, a Mail rákérdez.
Amikor a levél megérkezik, egy hónapig érhető el a csatolmány. Tehát ne bízzunk a Mailben, hogy ha majd két és fél év múlva szükségünk lesz a csatolt fájlra, akkor elő tudjuk keresni.
Augusztusban Catalinákról szólt a blog: könyv, csillag, római, falu, repülő, öntet és gyilkosság. És persze a névadó szigetről. Én is várom már, hogy letöltsem, telepítsem és megírjam, hogy miért szeretem – remélem, a miért nemre nem lesz példa.
Miért nem telepítem azonnal az új macOS-t, a Catalinát?
Mert nem vagyok szoftver-fejlesztő. Ha fejlesztő lennék, akkor lenne külön Macem, amin már a fejlesztés alatt hozzáférhetővé tett Catalina verziókat is használnám. Tenném, mert így lehetnék a legfrissebb, legfelkészültebb, legokosabb és talán egy ici-picit gazdagabb is. Mert láttam már karón varjút. Bár a gondos fejlesztők számtalan módon tesztelik a szoftvert, soha nem tudnak olyat tenni a géppel, amire egy felhasználó képes. A korai verziókat azért is adják ki a fejlesztőknek, hogy azok is nyúzzák. Nekünk, egyszerű felhasználóknak, nem muszáj az élvonalban lenni, bőven ráérünk egy-két hónap késéssel feltenni a Catalinát. Ezalatt, ha van kisebb, netán nagyobb hibák, azt az Apple kijavítja. Mert más kárán tanul az okos. Mindenki használ egy-két spéci alkalmazást, letöltőt, konvertert, ilyen-olyan szoftvert. Hogy ezek hibátlanul működnek majd az új operációs rendszerrel, a Catalinával, azt senki sem garantálja. Engedjük meg türelmetlen embertársainknak, hogy helyettünk teszteljenek. Ha minden ok, akkor mi is frissíthetünk.
De. Szerencsére van egy MacBook Airünk, amit oktatásra használunk, na, arra mihamarabb felkerül a Catalina. De nem a munka-Macre, nem kollégáim naponta használt Macjeire.
Rendrakás során ráleltem egy márciusi bejegyzés második részére, ami – ki tudja, miért – vázlatban maradt. Most osztom, némi ismétléssel. Az első részt itt találod.
Keresni sok féle képpen lehet, a Finder ablakból indított keresésnél van a legtöbb lehetőségünk a keresés finomítására, pontosítására. A Macesek néha "szpotlájtoznak", a Spotlight az Apple szabadalmaztatott kereső eljárásának a márkaneve. Nem árt tudni, hogy számos alkalmazás ablakban van kereső mező, az ott végzett keresés az adott alkalmazásra szűkíti a keresést. A Finder ablak – ahogy a megnyitás, mentés ablakok – a Macen keres.
Számos esetben az általunk megadott szó elé kerül egy legördülő menü, amivel befolyásolhatjuk – szűkíthetjük – a keresést.
Tudtad, hogy több szót is beírhatsz a keresőbe? (Igen? Örülünk!) Ez akkor nagyon hasznos, ha a doksinak, amit keresünk, nincs jellemző szava, kulcs-kifejezése, amivel csak a keresettet dobná ki a Mac, vagy aránylag rövid lenne a találati lista.
Ha a kereső ablak kevés lenne, vagy ha még finomabb keresést szeretnél, akkor további keresési opciókat nyersz a bal oldali "+" jelre kattintva. Ilyenkor olyan jellemzőkben is kereshetsz, mint a "Az EXIF-ben levő GPSInfoIFD, mely a metaadat létrehozásához lett használva". Ez utóbbi persze egy hülye példa volt (a Gonosz Almalap helyeslő fejmozgást végez), de amikor adott szélességnél nagyobb képeket keresel, akkor csupa öröm.
Ha nagyon nem bírunk magunkkal, akkor bevethetjük az igazi csodafegyvert! Ha az alt billentyű nyomva tartása mellett kattintunk az említett keresés bővítést kínáló "+" jelre, akkor módunk van még összetettebb keresés megtételére.
A képen olyan PDF fájlt (1) keresek, aminek a neve "macademia" (2) és vagy megnyitottam az utolsó 90 napban (3), vagy szerepel a fájlban a "szerződés" szó (4) vagy kisebb 11 MB-nál (5).
